Janusz Korczak / eredeti nevén: Henrik Goldszmit / lengyel orvos, író, pedagógus volt, aki  kezdõ orvosként Varsó szegény negyedének gyerekkórházában praktizált. Nyaranta nyári táborokban mint nevelõ dolgozott.
1911-ben Varsóban létrehozza a zsidó árvaházat. /Dom Sierot/ Itt nemcsak orvosként tevékenykedett, hanem az intézmény nevelési vezetõje is volt, és az õ elképzelései alapján mûködött.
1918-ban megírta elsõ alapvetõ pedagógiai mõvét „Hogyan kell egy gyereket szeretni” címmel.1918-ban az õ irányításával megszületett a lengyel katolikus gyerekek árvaháza  /Nasz Dom / .
Gyermekregényeket írt.1926-ban létrehozta az elsõ gyerekújságot, majd a lengyel rádióban rendszeresen jelentkezett gyerekeknek szóló adással.
Õ az elsõ, aki a gyermeki jogokra felhívta a figyelmet.
Pedagógiai nézetei „az aktív pedagógiához „ és  „ az új pedagógiai iskolához „ állnak legközelebb Pestalozzi, Montessori, Decroly, Makarenko mellett.
 A demokráciatanítás kiemelkedõ alakja volt , aki megszervezte  „ A gyerekköztársaságot „. Tanított az egyetemen és a pedagógiai fõiskolán. 1940 –ben a zsidó árvaház lakói a varsói gettóba kerültek. A Gestapo börtöne után Korczak is a gettóba ment és irányította, szervezte a gyerektársadalom életét.
1942 –ben Treblinkába deportálták a gyerekeket Korczakkal együtt, és itt pusztultak el mindnyájan.
Ma Európában Korczak társaságok mûködnek, Izraelben, Németországban iskola is.  A New York–i konvenció Janusz Korczak munkássága nélkül nem született volna meg. KORCZAKRÓL másképp
Vissza a fõoldalra